
Csütörtökön délelőtt érkezett John és Jessica. Az már eleve nagyon szimpatikus volt, hogy nem ragaszkodtak a szállodai elhelyezéshez, hanem elfogadták, hogy nálunk lakjanak.
Főztem nekik ebédet, sütöttem süteményt és kalácsot reggelire. Teljesen odáig voltak a menütől. Mikor felajánlottam, hogy a következő napokban elmehetünk étterembe és kipróbálhatják az igazi magyaros ételeket, akkor azt mondták, hogy ők hihetetlenül élvezik, hogy családi környezetben lehetnek és nem egy szállodában kuksolnak, inkább főzzek még.
Este jött Ádám vacsira, és egy nagyon kellemes estét töltöttünk együtt.
Pénteken csak 3-tól voltak a magánórák így délelőtt kialudták magukat és rögtön az ebéddel nyitották a napot, amit összedobtam gyorsan, míg aludtak.
A magánórák után beültünk vacsorázni, ahol kipróbálták a gulyáslevest. Teljesen odavoltak tőle.
Aztán csatlakoztunk a nyitó bulihoz. Örültem, hogy nem szégyenlősködtek az emberek, hanem sokan táncoltak velük.
Nagyon lelkesek voltak. Élvezték a társaságot, mert nem tudták mire számíthatnak, de egy nagyon összetartó pozitív csapatba kerültek. El is mesélték, hogy tanulhatnának tőlünk a Franciák, ahol a tanárok állandóan rivalizálnak és emiatt a tanítványok között is állandó az ellentét.
Elmondtuk nekik, hogy mennyire óvjuk ezt a légkört és hozzáállást és, hogy mi tanárok igyekszünk összetartani, összedolgozni. Szerencsére nagyon jól működik és ebben a társaságban már nincs egy „trouble maker” sem.
Szombaton John aktívan kezébe vette a szervezést és levezényelte a versenyt úgy ahogy Amerikában szokás. Színvonalas, jó verseny volt.
Az összes táncosnak szeretnék gratulálni! Nagyon sok visszajelzést kaptam, hogy a tavalyihoz képest mennyire sokat fejlődtek az emberek. És külön kiemelném a koreográfiákat, egyszerűen nem győztem ámulni!
A vasárnapi bulit én nagyon élveztem, nekem tetszett az új hely. Igaz fura a kerek tánctér, viszont jó érzés volt újra szép és színvonalas helyen táncolni. Szeretnénk a jövőben rendszeresen bulikat szervezni, de ettől függetlenül kíváncsiak vagyunk a véleményetekre.
Vasárnap este a miután hazaértünk a buli után Jessica kitalálta, hogy rendezzünk tea partit. Így hajnali 3.-ig teázgattunk és dumcsiztunk a szombattól 2 fővel (Olivier, Irina) gyarapodott társasággal. Iszonyú sokat röhögtünk, Jessica nagyon laza és közlékeny. John csak annyit tett mindig hozzá, hogy Jessica ez most megint túl sok információ volt.
Hétfőn kicsit kialudtuk magunkat aztán felkerekedtünk várost nézni. Amikor kiszálltunk a kocsiból kérdeztem Jessicát, hogy hol a kabátja. Ránk nézett, majd kissé szégyenlősen azt mondta: Ja, azt nem hoztam! Meg akart győzni, hogy neki egy szál mellényben is jó lesz, de nem hagytuk. Így első körben vett egy kabátot a NewYorker-ben.(ezt később itt hagyta Nóri lányomnak ajándékbaJ)
Aztán a Várba vittem őket, amitől teljesen elájultak. Mindent tüzetesen megnéztek, komolyan érdekelte őket. 
Beültünk a Ruszvurmba megkóstoltattam velük a krémest. John még este is emlegette, hogy milyen finom, amikor a túrórudit kóstolta fintorogva.
Siklóval lementünk, átsétáltunk a Lánc-hídon majd megnéztük a Bazilikát. Attól aztán még jobban odavoltak, legalább 20 percet töltöttünk bent.




Még a Ruszvurmban kitalálták, hogy ne üljünk be étterembe, hanem majd ők otthon főznek valami amerikait. Teljes izgalomba jöttek tőle, listát készítettek, hogy mit kell venni. A breadcrumbs-nál elakadtam egy kicsit, de kértem Gábortól telefonos segítséget, így sikerült mindent beszereznünk az akcióhoz.
Ahogy hazaértünk nekiláttak. Tündériek voltak, ahogy tettek-vettek a konyhában. A végén elmosogattak és eltörölgettek. A menü rántott csirkemell filé(tejszínes, prézlis bundában), vajas kukorica és krumplipüré volt. Addig én gyorsan csináltam egy gyümölcslevest desszert gyanánt. Jessicának annyira ízlett, hogy leírta a receptet.

Vacsi után egy kicsit szakmáztunk velük, Ádámmal, aztán borozgattunk és dumcsiztunk.
Azt kell mondjam, én nagyon kellemesen csalódtam bennük. Közvetlenek, kedvesek és még az sem derogált nekik hogy elmosogassanak maguk után egyik este (amit később „megtiltottam”).
Nagyon elfáradtam, de nagyon élveztem ezt az együtt töltött hétvégét.
Módosítás: ( 2011. Márciusában 28. Hétfő, 09:09 )









Hozzászólások
Köszönjük a beszámolót, mi is élveztük ezt a három napot.